1.     A nevelés alapelveink a családi bölcsődénkben

 

1.1      A család rendszerszemléletű megközelítése

 

A család rendszerszemléletű megközelítése, a szülőkkel való szoros jó kapcsolat:

Bölcsődénkben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. Mi nem csak a kisgyermeket, hanem a családot is kiindulópontnak tekintjük. Az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kapunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyozásával járulunk hozzá a család életminőségének javításához.

 

1.2      A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása

 

Nagy hangsúlyt helyezünk a kisgyermekek sajátos szükségleteinek meghatározására és figyelembevételére. A bölcsődénk alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. Feladatunknak tekintjük az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerését és jelzését.

 

1.3      A családi nevelés elsődleges tisztelete 

 

A szülők elsődleges szerepét elismerő együttműködés:

Az ellátást nyújtó személy és a családi bölcsődébe járó gyerekek szülei között elengedhetetlen a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, megbecsülésen alapuló partnerkapcsolat a gyerekek jó közérzetének és harmonikus fejlődése érdekében. Az ellátást nyújtó személy a gyermek felügyelete, nevelése-gondozása során figyelembe veszi az otthon kialakult szokásokat, a jellegzetességes reakciókat, a gyermek érdeklődését. Elismeri a szülő elsődleges szerepét és befolyását a gyermek fejlődésére. A szülő kívánságainak megfelelően jár el, ha az nem szorítja háttérbe a családi bölcsődébe járó többi gyerek érdekét és nem ellenkezik az eljárást nyújtó személy szakmai tudásával, meggyőződésével és a családi napközi szakmai módszertani elveivel.

 

1.4      A kisgyermeki személyiség tisztelete

 

1.4.1 A gyermek elfogadása és személyiségének megbecsülése, a kisgyermeki személyiség tisztelete:

 

A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség.  Ahhoz, hogy a gyermek bízzon a felnőttekben és elfogadja irányítását, éreznie kell őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését. Az ellátást nyújtó személy tekintse a gyermeket partnernek, ismerje és ismerje el a gyermek kompetenciáját és nyújtson számára ehhez igazodó választási és döntési lehetőséget. Együttműködésére, belátására építve pozitív példát nyújtva érje el, hogy a gyermek az együttélés alapvető viselkedési szabályait megtartsa. Ehhez a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatát pozitív érzelmi töltés és megértés jellemezze. Különös jelentőséggel bír azon gyermekek vonatkozásában, akik vallási vagy nemzetiségi hovatartozásukat tekintve vagy fizikai és mentális adottságaikat illetően lényegesen különböznek a családi bölcsődébe járóktól, esetleg sérültek, tartósan fogyatékkal élők.  A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával.

 

1.4.2        A más nemzethez, etnikumhoz tartozás tiszteletben tartása:

A családi napköziben is szükséges, hogy a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségeinek megfelelő segítséget kapjon identitástudata kialakulásához, fejlődéséhez, saját kultúrájához kapcsolódó hagyományok követéseihez. Kapjon lehetőséget arra, hogy más kultúrát is megismerjen és tiszteljen.

 

1.5      A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe:

 

A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes. A kisgyermeknevelő felelős a szakmai tudása szinten tartásáért, gyarapításáért, szakmai kompetenciái fejlesztéséért.

 

1.6. A biztonság és a stabilitás megteremtése

A biztonság és a stabilitás megteremtése, állandóság és rendszeresség:

A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot. Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, ezáltal is növelve a gyermek biztonságérzetét. Így a beszoktatásra, adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére.  A biztonság nyújtása magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.

 

1.7. Fokozatosság megvalósítása

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása:

A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés minden területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell. A kisgyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását.

1.8. Egyéni bánásmód érvényesítése

 

Az egyéni bánásmód elve:

A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.

1.9. Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége

 

1.9.1        A gondozás és nevelés egysége, gondozási helyzetek kiemelt jelentősége:

A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe vesszük a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva ítéljük meg. Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek. A bölcsődénkbe járó kisgyermekek egyéni szükségleteihez igazodó érzelmi biztonságot igyekszünk nyújtani.

 

1.9.2        A pozitívumokra támaszkodás elve:

A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

 

3.9.3        Az egységes nevelő hatások elve:

A gyermekekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő különbség tiszteletben tartásával- a gyermek elfogadtatásában, öntevékenységeinek biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

 

1.10. A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása

 

Az aktivitás és önállóság támogatása, a gyermeki kompetenciakésztetés támogatása:

A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A korai életévekben megalapozódó kognitív, érzelmi és társas kompetenciák támogatása kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segítjük önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.

 

Oldal: Nevelési alapelveink
Szőlőszem Családi Bölcsőde Hálózat - © 2008 - 2024 - nyirszolosibolcsi.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat